A támadólepattanók megszerzése döntött
2011. 05. 07.
Szolnoki Olaj KK - Albacomp 69-87 (22-19, 17-21, 18-26, 12-21)
Férfi kosárlabda, NB I. "A", Döntő, 1. mérkőzés
Tiszaligeti Sportcsarnok, 3000 néző. V: Földházi, Kapitány, Benczur.
OLAJ: TROTTER 21/9, Horváth Á. 7/3, Budimir 9/6, CLARK 20/12, Báder 7.
Csere: Trepák 2, Fodor M. 3/3, Grebenár, Vesztergom, Szabó P. Szakmai igazgató: Pór Péter. Edző: Dragan Alekszics.
ALBACOMP: SIMON 13/3, HANGA 16/6, BÓDI 12/12, KELLER 13/3, Jones 4.
Csere: HOLLIS 16/3, HENDLEIN 10, Antal Sz. 3/3, Kertész. Vezetőedző: Dzunics Braniszlav. Edző: Matus Gábor.
Az eredmény alakulása: 3. p.: 6-5, 6. p.: 15-6, 8. p.: 18-18, 12. p.: 25-19, 15. p.: 30-29, 18. p.: 36-35, 22. p.: 45-45, 26. p.: 45-57, 29. p.: 52-57, 31. p.: 57-68, 34. p.: 62-75, 38. p.: 63-80.
A párharc állása: 1–0, az Albacomp javára
"ARANYOZZÁTOK BE ÁLMAINKAT!" - adta ki a jelszót hatalmas drapérián az Olaj-tábor a bajnoki finálé első felvonása előtt. A piros-fekete hívek kérésének komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy már másfél órával a feldobás előtt végeláthatatlan sor kígyózott a tiszaligeti aréna bejáratánál, kezdéskor pedig egy tűt sem lehetett leejteni a közelmúltban inkább foghíjas, mint csordulásig telt lelátókon. Persze ha a bajnoki döntő nem hozza lázba az egész várost, akkor semmi, pláne úgy, hogy az ellenfél az Albacomp volt, amely már csak a történelmi okok miatt sem szívesen látott vendég a Tiszaligetben. Nemzeti himnuszunk utolsó taktusait elnyomta a fülsiketítő hangorkán, és megkezdődött a párharc, ami az idei bajnoki diadal sorsáról hivatott dönteni.
Már az elején látszott, hogy a fináléban két tökéletesen felkészített, egymás játékát nyitott könyvként ismerő együttes találkozik. Jellemző, hogy amint először az Olajnak először sikerült több támadáson keresztül ráerőltetnie a felállt védelem elleni játékot az Albacompra, Dzunics Braniszlav azonnal kikérte idejét. 9-6 állt ekkor az eredményjelzőn, a mérleg nyelvét Ivory Clark tökéletesen kivitelezett távoli dobása jelentette. Úgy tűnt, a rögtönzött fehérvári fejmosás nem hoz változást a mérkőzés képébe, hiszen Clark sikeres betörése, majd Horváth Ákos triplája után a tízes lélektani határhoz közelített a különbség. A védekezésváltás azonban jót tett a kék mezeseknek, akik olyan extra kosarakkal vitték véghez a felzárkózást, mint Keller gondolkodás nélkül emelt, pontos hármasa és Hanga magas ívben kivezetett ziccere. A játékvezetők igyekeztek csírájában elfojtani mindenféle keménykedést, ezért mindkét oldalon gyakran harsant a síp, és egymást váltották a játékosok a büntetővonalon. A szabaddobások csatája három pontos szolnoki sikerrel zárult, bár ebben az is benne volt, hogy Bódi a dudaszó pillanatában óriási ziccerben hibázott.
A folytatásban Obie Trotter elképesztő erővel kezdte húzni az Olaj szekerét, és bár Hanga egy darabig tartotta vele a lépést az extra gólok tekintetében, megint szökni látszott ellenfelétől az Olaj. Nem véletlen, hogy Dzunics mester másodszor is úgy érezte, mondanivalója van csapata számára. A menetrendszerű időkérést követően ismét a fehérváriak percei következtek, miután Bódi erősen gyanús - úgy tűnt, a támadóidő végét jelző dudaszó pillanatában még a kezében volt a labda - tripláját megadták a bírók, majd Hanga is betalált a messzeségből. Szívósan tapadt az Albacomp, és mindezt úgy tette, hogy a sűrű cserék sem eredményeztek minőségi romlást a játékukban. A mieink eközben sorozatban rontották el a büntetőket, ami bizony az eredményen is meglátott, hiszen a félidő végére - igaz, csak egyetlen ponttal - átvették a vezetést a vendégek.
A harmadik negyedben Trotter, Clark, végül Hollis dobott triplát, majd utóbbi egy fehérvári indítás során majdnem elesett az oldalvonalnál vehemensen dirigáló edzőjében. Amint nem mentek a távoli dobások, elbizonytalonodott az Olaj, az Albacomp pedig egy pillanat alatt kezébe vette az események irányítását, és a mieink rövidzárlatát kihasználva ellépett tíz ponttal. Pór Péter rövid időn belül kétszer is időt kért, hogy más mederbe terelje a mérkőzés menetét, de a fehérvári rohanást csak nem sikerült megállítania. A szolnoki szakvezető zónavédekezésre váltott, ami jól sült el, s az addig szunnyadó Budimir két triplájával a mieink elérték, hogy ne dőljön el még ebben az időszakban a mérkőzés.
Fordult a kocka: a negyedik negyedben immár az előnye tartására berendezkedett Albacomp lassította a játékot, míg az Olajnak kellett volna a játék ritmusát felpörgetve extrákat előhúznia. Nem sikerül(hetet)t, mert a rendkívül taktikusan játszó, és lényegesen több jó egyéni teljesítményt felmutató székesfehérváriak ezen az estén nem adtak esélyt a fordításra. A kék mezesek között mindig akadt valaki, aki egy-egy jó megmozdulással visszaverte a mieink idővel hit nélkülivé vált rohamait. A vendégek ezúttal mentálisan tökéletes egységet alkottak, és megérdemelten szereztek előnyt a három győzelemig tartó párharcban.
Pór Péter: - Az Albacomp azzal nyert, hogy felülmúlt bennünket a támadólepattanók megszerzésében. Javítanunk kell a hibáinkat a második mérkőzés előtt, utána megpróbáljuk visszaszerezni a pályelőnyt.
Dzunics Braniszlav: - A második félidőben már úgy játszottunk, ahogy előzetesen szerettünk volna. Kiváló védekezésünk és a lepattanóharcban nyújtott remek teljesítményünk vezetett a sikerhez.