A bajnoki cím kapujában az Olaj
2012. 05. 21.
Szolnoki Olaj KK - Falco KC 101-74 (25-20, 16-21, 38-14, 22-19)
NB I. "A", Play-Off, Döntő - 2. mérkőzés
Szolnok, 2500 néző. Vezette: Cziffra, Papp, Benczur
SZOLNOK: Trotter 9/6, MILLS 15/3, HORVÁTH Á. 22/12, Nikolov 9/3, BÁDER 22.
Csere: Trepák 1, Fodor M. 2, GAY 16/12, Soós, Grebenár, Gaál 2, Nagy B. 3/3. Szakmai igazgató: Pór Péter. Edző: Dragan Alekszics.
FALCO: Simon L. 6/3, Szanati 8, TIMBERLAKE 15, Szabó Zs. 11/3, Pantelics 15/3.
Csere: HARAZIN 8, Will 8, Jarosevits 3, Nárai. Edző: Bencze Tamás.
Az eredmény alakulása: 3. perc: 4-5. 5. p.: 13-7. 8. p.: 20-12. 12. p.: 30-20. 14. p.: 30-26. 16. p.: 37-28. 20. p.: 41-41. 23. p.: 53-47. 25. p.: 63-47. 30. p.: 79-53. 33. p.: 84-61. 39. p.: 101-70.
Kipontozódott: Szabó Zs. (27. p.)
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc állása: 2-0 a Szolnok javára.
Példát véve a szolnokiakról, a szombathelyiek is a meccs előtti napon érkeztek meg a találkozóra. Nem tartott a vendégekkel a könyöksérüléssel bajlódó Kálmán László, a vasiak abban bíznak, hogy a csütörtöki derbire már hadra fogható lesz az irányító. Ellenben a párharcban 1-0-ra vezető Olaj KK a legjobb összeállításában várta a derbit.
Ismét az Olaj kezdte jobban a mérkőzést. Báder keményen és eredményesen dolgozott a palánkok alatt, távolról pedig Horváth Ákos átmentette Szombathelyen látott dobóformáját. Nem sokkal, öt-hat ponttal vezetett a címvédő Olaj a jól küzdő Falco ellen az első negyedben.
A folytatásban Trotter ziccere és Gay hármasa után már tízig számolt a közönség, 30-20. A vasiak azonban nem adták fel, és Pantelics vezérletével a házigazdák nyomába eredtek. A hazaiak araszoltak, a szombathelyiek sem loholtak rohamléptekkel, de a félidő végére Simon kosarával kiegyenlítették hátrányukat. Mindez annak is volt köszönhető, hogy az első húsz percben az Olaj nem védekezett elég keményen, és a 37 százalékos dobószázalékkal sem lehetett dicsekedni. A vasiak statisztikája abban volt egy kicsivel jobb, hogy a mezőnyből pontosabban, 51 százalékkal céloztak Harazinék.
A nagyszünet után Horváth, Trotter és Báder kosaraival szökött az Olaj, kapkodni kezdtek a vendégek, edzőjük, Bencze Tamás pedig elveszítette a fejét, ideges kirohanását technikaival büntette Papp Péter játékvezető. Visszaemlékezve, ez utóbbi büntetést Pantelics is kiérdemelte még az első negyedben, a center azonban lecsendesedett a folytatásra. Közben 18 pontra hízott a felek közötti különbség, sőt húsz pont is lett, mert Mills nem csak a mezőnyből, hanem a palánk alól is kifogástalanul célzott.
A zárónegyedben folytatódott a hazaiak show-műsora, Gay folytatta triplasorozatát, a vendégek pedig elkészültek erejükkel. Hamar el is dőlt tehát a második meccs, de az is lehet, hogy a bajnoki cím is... Ahhoz azonban még egyszer nyernie kell az Olajnak. A végén a közönség nagy ovációja közepette Mills triplájával a bűvös száz pontot is túllépte a szolnoki gárda.
Pór Péter: - A szünetben végigbeszéltük az első húsz perc tapasztalatait, és változtattunk védekezésben és támadásban is. Előbbi megadta a csapat tartását és ritmusát, majd miután ezen a téren feljavultunk és bejöttek a kinti dobások, átrobogtunk a Falcón. Az első félidőben sok könnyű kosarat kaptunk, és nem volt meg a védekezés ritmusa. Azt is mondhatnám, puhanyak voltunk. A Falco türelmesen és okosan játszott, és visszajött egálra. Ezután kértem a csapatot, hogy váltson agresszívabb védekezésre. Így is lett; amiből rögtön több lefutásgólt tudtunk szerezni. Hazai pályán nyilván nem szeretnének veszíteni még egyszer, szóval szoros meccsre számítok. Persze nagy kérdés, hogy lélekben mennyire hiszi el riválisunk, hogy innen még lehet visszaút a számára. Mi minél előbb be szeretnénk fejezni a párharcot.
Bencze Tamás: - Az első félidőben még a megbeszéltek szerint kosárlabdáztunk, jól védekeztünk, türelmesen támadtunk, és így pariban voltunk a Szolnokkal. A harmadik negyed elején két óriási védekezési hibából két triplát kaptunk, ami koncentrációs problémára vezethető vissza, és ezután összezuhantunk. Bár nem szokásom a bírókkal foglalkozni, de a történtekben benne volt Papp Péter is, aki a negyed eleji nagy hazai roham közepette szerintem négy rossz ítéletet hozott. Nem azt mondom, hogy ezért kaptunk ki, mert a Szolnok jó gárda és megbüntetett minket, hanem azt, hogy ezt már nem bírta el csapatom. Nem jól reagáltunk, sem a fiúk, sem én, egyszerűen megroppantunk, és nem volt visszaút. A harmadik meccsen nem szabad olyan könnyen kizökkennünk a ritmusunkból, mint most. Negyven percig kell jól játszanunk, akkor nyerhetünk, ha nem, megint szétszed minket a Szolnok.
Horváth Ákos: - Sok helyzet nyílt előttem, és jó dobószázalékkal sikerült értékesítenem őket. Talán a döntő atmoszférájának köszönhető, talán annak, hogy a közönség teremtette hangulatban egyszerűen illik jól játszani. Engem általában feldob a nagy tét, az óriási hangulat, ráadásul fejben az egész csapat nagyon egyben volt. Az, hogy a koncentrációnk nem párosult kellő keménységgel és harcossággal. Ez éppen a Falco játékát, hozzáállását jellemezte, és ezért tartotta magát annyira jól a szombathelyi együttes. Amikor végre mi is összpontosítva, keményen küzdöttünk, el is tudtunk húzni, és ilyen különbséggel is megérdemelt győzelmet arattunk. A döntőnek még nincs vége. Senki sem gondolja közülünk, hogy a zsebünkben az arany. A Falco - ahogy ezen a meccsen is láthattuk - nem adja fel, hazai környezetben szeretné a szurkolóit kiszolgálni. Ráadásul valószínűleg már Kálmán László közreműködésével.