Szezonzáró a MOL Szolnoknál
2004. 06. 08.
Marad az edző, tárgyalnak a játékosokkal
Dr. Nyerges Zsolt, a MOL Szolnok első embere is azt hangsúlyozta az évzárón, hogy bár csapatuk alkalmas lehetett volna a nyolc közé jutásra, mivel nehezen álltak össze, így csak a bajnokság végén nyújtottak elfogadható teljesítményt. A magyar sportot és a kosárlabdát is érintő, anyagi természetű problémák a szolnokiakat sem kerülték el, igaz, a klub vezetői nem győzik hangsúlyozni, hogy nekik nincsenek köztartozásaik, és nem is lesznek a jövőben sem.
- Az elmúlt hat évben, mióta mi kormányozzuk a klubot, játékosaink mindig megkapták járandóságaikat, így lesz ez a napokban is, eddig sem voltunk, ezután sem leszünk adósai senkinek sem - hangsúlyozta Nyerges úr. - Szponzoraink is csúszásban vannak velünk szemben, így nem csoda, ha vannak lemaradásaink, de hamarosan pótoljuk őket. A jövővel kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy továbbra is Pór Péter lesz a vezetőedzőnk, mindegyik játékossal leülünk tárgyalni, és elmondjuk a feltételeinket. Szeretnénk kosarasainkat megtartani, de nem mindenáron, hiszen az a legfontosabb, hogy biztonságosan tudjunk működni. Az idén is több fiatalt sikerült beépíteni együttesünkbe, ez legyen a jövő útja is.
Pór Péter több mint másfél évtizede tagja az olajos egyesületnek, hiszen játékos pályafutását követően előbb az utánpótlásnál, majd a felnőtteknél kiváló trénerek segítőjeként dolgozott. Az idén januárban a Kecskemét ellen ült először vezetőedzőként a MOL kispadján.
- Nem volt könnyű évünk, meglehetősen nehezen állt össze a csapatunk, majd jöttek a légióscserék - kezdte a szakember. - Sok egálmeccset vesztettünk, amit elvileg nagyobb koncentrálással és több szerencsével meg is nyerhettünk volna. Ami jó dolog, hogy saját nevelésű játékosaink közül Cziczás László és Mérész Csaba rendre a kezdők között kapott helyet. A fiatalok közül egyre többen mutogatják oroszlánkörmeiket, közülük talán Harazin Tamás fejlődött a legtöbbet. Orosz Benő a téli letargia után az alapszakasz végén és a rájátszásban már legjobb napjaira emlékeztetően kosarazott. A menetközben érkezett légiósok mindannyian jó szellemű játékosok. Közülük Straud óriási akarattal játszott minden mecscsen, sokszor magával ragadta társait. O'Kelley olykor eltűnt a pályán, máskor tarthatatlannak bizonyult, nála főként védekezésben akadtak problémák. Halimics szintén vérbeli profi, jó mentalitású játékos, akire mindig lehetett számítani.
A bajnokság színvonaláról a következőket mondta: - Megállt az elmúlt években tapasztalt színvonal-emelkedés, főként azért, mert egyre több fiatal szerepelt a csapatokban, akiknek még idő kell, hogy rutint szerezzenek. Gondolom, ez a járható út a honi kosárlabdában, hiszen a jövőben egyre kevesebb helyen lesz pénz drága idegenlégiósokra.