Sterbenz mester nem volt hajlandó kezet fogni a győztes hadvezérrel, Pór Péterrel
2005. 11. 21.
Bár Sopronban is jócskán akadtak problémák a támadójátékkal, a védekezés összességében ezúttal is elsőrangúra sikeredett. Kis szerencsével, ám annál több akarattal megszerezte első idegenbeli győzelmét az Olaj.
Gyönyörűen felújították a soproni sportcsarnokot, ám egy dologról megfeledkeztek az MKB Aréna üzemeltetői. Ez pedig a fűtés. Jellemző a hőmérsékletre, hogy a férfimeccs előtt az euroligás női csapatnak edzést vezénylő Natalja Hejková kabátban adta az utasításokat.
Bár otthon még nem nyert meccset a soproni férfi klub az idei bajnokságban, azért a két vendégként aratott győzelem talán több nézőt is kicsalogathatott volna a felújított arénába. Kezdéskor ugyanis bő háromszáz néző figyelhette, amint Kelley vezérletével 5-1-re meglép az Olaj. Sajnos a támadásokba ezúttal is sok hiba csúszott, úgy tűnt, mintha mindenki a másikra hárítaná a dobás felelősségét. Így az ugyancsak formán kívül kosarazó hazaiak előbb utolérték, majd el is hagyták a piros-feketéket. A második játékrészben kezdett megnyugtatóvá válni a soproni előny, köszönhetően elsősorban az Olaj ponttalanságának. Hat perc alatt ugyanis csak egyetlen pontnyira futotta Cziczásék erejéből. A sÖrdögök közül elsősorban Bowmann emelkedett ki, egyedül több pontot dobott az első félidőben, mint csapattársai összesen. A hat pontos hazai előny a nagyszünetben nem tűnt soknak, ráadásul Sterbenz mester három kulcsembere is sok faultot szedett össze a kemény védekezés miatt.
Azonban a folytatás inkább a soproni reményeket erősítette tovább, a rossz dobásmutató miatt kezdett elillanni a szolnokiak önbizalma. Ráadásul a játékvezetők Kurashovot szinte minden támadásban szabálytalannak látták, s előbb őt, nem sokra rá pedig Cziczást és Fülöpöt is kipontozták.
Ennek fényében kisebb csodának tűnt, hogy a negyed végére ismét belátható közelségbe került a Sopron. A záró negyedben szinte semmi sem változott. A hazaiak még azt is megengedhették maguknak, hogy Bowmann csak árnyéka legyen első félidőbeli önmagának, ugyanis Kelley-n kívül nem volt veszélyes senki a gyűrűjükre. Az utolsó percekben már tíz pontosra hízott az Olaj hátránya, s érett az első hazai győzelme a sÖrdögöknek. Aztán 1 perc 45 másodperccel a vége előtt nyolcpontos hazai fórnál történt valami, sebességet és védekezést váltott a Szolnok. A zóna ellen teljesen tehetetlenek voltak Boldizsárék, Soares hétméteres triplájával pedig kicsikarta a hosszabbítást. Az extra ráadásban már nem volt kérdéses a győztes személye, Harazin két támadó-lepattanóból szerzett duplájával első idegenbeli győzelmét érte el a Pór-legénység. Jellemző a már lassan szokássá váló végső Olaj-hajrára, hogy tíz perc alatt 21-9-es rohamot vágtak ki Puskásék.
Szomorú közjátéka volt a küzdelmes mérkőzésnek, hogy a korábban a szolnoki Körcsarnokot még albás trénerként terror házának nevező Sterbenz mester nem volt hajlandó kezet fogni a győztes hadvezérrel, Pór Péterrel.