Tanulságos vereség
2002. 10. 07.
Lehet mondani, hogy kifejezetten rossz meccset játszott egymással a MOL Szolnok és a ZTE legénysége pénteken este. Elég annyit mondani, hogy a győztes Zete mindössze 32 százalékos (22/68) dobóteljesítménnyel nyerni tudott a Tiszalgetben.
Csupán a statisztikusok kedvéért megjegyzendő, hogy utoljára a '95-96-os évadban nyertek a kék-fehérek Szolnokon, akkor 66-78 lett a vége.
Azóta rendre piros-fekete sikerek születtek a tiszaligeti derbiken. Hiába szórt a mezőnyből a Szolnok jobban 41 százalékkal (23/56), mégis vesztesen hagyta el a pályát.
Bizony volt nagy elkeseredés a csaknem teltháznyi közönség körében, sok mindenkit megtaláltak a nézők szidalmaikkal, nehezen tudták elviselni a sikertelen találkozót.
- Nekünk se volt könnyű megemészteni a vereséget - kezdte Orosz László -, alias Benő - az Olaj csapatkapitánya már lehiggadva a mérkőzés után. - Védekezésünkkel nem volt különösebb baj, bár a vendégek centere, Cseranics szedett kilenc támadó lepattanót, ettől függetlenül az 59 kapott pont abszolút nem sok. Annál rosszabb teljesítményt nyújtottunk támadásban, sajnos türelmetlenül, szétszórva kosárlabdáztunk, kívülről képtelenek voltunk helyzeteinket értékesíteni. Nem segítettük kellően egymást, és ahogy lenni szokott, ezen az estén semmi nem jött össze. Váratlanul ért bennünket, tanulságos ez vereség, ahhoz, hogy céljainkat elérjük, valamelyik idegenbeli rangadón kell visszaszerezni az egerszegiek ellen elvesztett hazai pontokat. Szerdán jön a Kecskemét, reméljük, hogy ismét sokan lesznek és biztatnak bennünket, ígérjük, kijavítjuk hibáinkat.