Szőnyegbombázás V módra
2008. 05. 16.
Vernard Hollins szerdán akkorát lapozott az Olajbányász történelemkönyvében, hogy az oldalak csaknem beszakadtak. A szolnoki kosárhívők templomában már időtlen idők óta nem született ilyen kiugró egyéni produktum, hacsak a majdnem pontosan egy éve rendezett, Pécs elleni Kelley-parádét (33/24 pont) nem vesszük ide. De itt most 46 pontról beszélünk!
Biztosan mindenki emlékszik egy bizonyos Andrej Tyubinra, ki 1991-ben rámolt be 48 egységet az ellenfél gyűrűjébe a Tiszaligetben. Szerdán a kilátogató közel 3000 szurkoló az említett "varázsló" után újra klasszis teljesítménynek örvendhetett. Vernard Hollins nem múlta felül Tyubin teljesítményét, de ennek ellenére ő is legalább akkora tettet hajtott végre, mint az említett kosaras.
A "V" becenevű Hollins úgy termelt be 46 egységet (közte 7 triplát), hogy a közönségnek a transzparensek mellett az állát is tartania kellett, hogy le ne essen. Mert mindenki Vernardja betalált ziccerből, büntetőből, horogból, de még a büféből is, bárhonnan engedte el a labdát, a lelátón mindenki érezte, hogy pontok lesznek belőle. A Körmend láthatóan nem tudott mit kezdeni vele, hiába küldte a vendégek mestere először a vehemensen védekező Fodor Gergőt, majd utána az amerikainál jóval lassabb Ferenczet a lestoppolására, egyszerűen lehetetlen küldetésnek tűnt feltartóztatni.
Hollins ráadásul az eddigi hat rájátszásbeli meccsen 25 pontot átlagol és óriási kedvvel játszik, ami a kiváló védekezés mellett elegendő lendületet adhat a döntőbe jutás felé vezető úton. És ha már a védelem: Pór edző taktikája abszolút bejött a szerdai csatában, hiszen a vendégek legveszélyesebb fegyverét, a távoli kísérleteiket sikerült teljesen kikapcsolni. A statisztikák ebben az esetben is beszédesek: Fodor és Ferencz egy-egy hárompontosán kívül 15 próbálkozás halt el a "bedeszkázott" szolnoki gyűrűkön. A mérkőzés utolsó negyedében már lehetőséget kapott a csapat ügyvezető elnökének, a '91-es Aranybányász oszlopos tagjának, Tóth Zoltánnak a fia is, de mellette a többi fiatal is belekóstolhatott a rájátszás semmihez sem hasonlítható ízébe. Tették ezt a két triplát is besuhintó Cseh Gyuri vezetésével.
A hangulat természetesen a hétközi időpont ellenére is elképesztő volt, de hát tudta ezt mindenki, aki életében volt már a két piros-fekete csapat meccsén. A derbi végén a Pór-legénység már-már szokásosnak mondható összekapaszkodásánál és csatakiáltásánál is a meccs hőse vitte a prímet. A mikrofont magához ragadva üvöltötte bele tiszta kiejtéssel: "Ez Szolnok!" Reméljük, hogy a lelkesedés kitart és szombaton már a vasi kosárfellegvárban örülhetünk egy újabb győzelemnek. Nem kell, hogy harmincöt legyen közte, megelégszünk mi egyetlen árva pontocskával is...