Győzelemmel felérő vereség Trabzonban
2017. 09. 27.
176-175-ös összesítéssel az Olaj jutott tovább a FIBA Europe Cup-ban
FIBA Europe Cup, 1. selejtezőkör - Visszavágó
Trabzonspor BK - Szolnoki Olaj KK 77-68 (19-16, 28-13, 17-16, 13-23)
Trabzon, 1500 néző.
Játékvezetők: Alexandru Olaru (ROU), Vladimir Jevtovic (SRB), Ognjen Jokic (MNE).
TRABZON: Vasiliauskas 1, Browning 10/6, Eldridge 20/9, Green 18/6, Kilicli 6.
Csere: Eslik 2, Heslip 5/3, Zubcic 8/6, Secen 3/3, Obekpa 4.
Vezetőedző: Zare Markovski. Edzők: Hakan Koseoglu és Haci Osman Ekici.
SZOLNOK: Perry 16, Vojvoda 19/3, Ford 8/6, Milosevic 14/3, Andric 6.
Csere: Polyák 1, Tóth Á. 2, Phillip 2.
Vezetőedző: Dragan Aleksic. Edzők: Jakab Máté és Szarvas Gábor.
Az eredmény alakulása: 1.p.: 4-0, 2.p.: 4-4, 4.p.: 6-7, 7.p.: 9-12, 9.p.: 17-12, 10.p.: 19-16, 13.p.: 30-16, 15.p.: 34-21, 17.p.: 38-26, 20.p.: 47-29, 21.p.: 49-29, 22.p.: 54-31, 24.p.: 56-33, 27.p.: 56-43, 28.p.: 59-45, 30.p.: 64-45, 32.p.: 67-47, 34.p.: 67-54, 35.p.: 69-56, 38.p.: 75-60, 39.p.: 77-63.
Továbbjutott a Szolnok, 176-175-ös összesítéssel.
Kellemesen langymeleg őszi estéjén leül az Olaj-szurkoló a számítógépe elé, esetleg élesíti telefonját és elmélyül a török nyelv szépségeiben. Már amikor az internetes közvetítés nem szakadozik. Mert alighanem komoly látogatottsági támadás érte a streamet biztosító központi gépet. Ekkor még nem tudja, hogy Perry fülét a repülőgépen tapasztalható légnyomás-különbség jelentősen megviselte, így az első meccs legjobb teljesítmény-indexét produkáló irányító a repülőtérről egyből kórházba ment. Kovács Péter eleve hiányzik a rotációból, egy újabb alapjátékos kiesése alighanem befoltozhatatlan lyukat ütött volna.
De nem így történt. A kellemesen langymeleg őszi estén az Olaj-szurkoló minden létező lélektani állapoton átesett: bár a törökök nem ismételték meg a világcsodát, vagyis nem dobtak olyan pazarul, mint Szolnokon, ennek ellenére is volt elég baja. Az élőkép folyamatosan haldoklott (plusz török kommentátor), a csapatnak sem ment igazán, a hazaiak előnye meg csak nőtt és nőtt. Zare Markovski vezetőedző olyan magabiztosan sétálhatott a kispad előtt, ahogy a sebészprofesszor szokott a nagyviziten. Mínusz huszonhárom. Nem kecsegtetett sok jóval a differencia. Még a harmadik negyed végi mínusz tizenkilenc láttán sem volt őszinte a mosoly a szájszegletben. Mondjuk ki egyenesen: a lyukas garas kiemelkedően nagy tét lett volna az Olaj továbbjutására.
Ám egyszer csak- a pontos pillanat ugyan meghatározhatatlan, de nagyon jól kikövetkeztethető- a Trabzonból elfogyott a kraft. Nem összeomlás formájában jelenik meg az ilyesmi, de jól érezhető és kellő kínnal élhető csak át. Az Olaj pedig olyan kiskutya lett, aki beleharap a felmosórongyba és akkor sem engedi ki a fogai közül, ha cséphadaróval is ütik.
Ford behintett trojkája után új barázdák jelentek meg a török vezetőedző (törökök vezetőedzője) homlokán. De 75-63-nál még bőven nekik állt a zászló. Aztán már nem. Hanyatlani kezdett. Kilencpontos vereségbe kergette magát az Olaj. Így egy végtelenül kiegyensúlyozott, nyugodtan nézhető, kiváló minőségben élvezhető mérkőzésen- ahol az Olaj-szurkoló vérnyomása szinte alig mozdult ki az orvosilag ideálisnak minősített tartományból- úgy kapott ki, hogy nagyon sokat nyert a csapat. És senki se mondja, hogy mindez véletlen.
Gutai István