Nyilvános edzést és szurkolói ankétot tartott a Szolnoki Olaj KK
2017. 09. 17.
A játékosok döntő többsége két arany megszerzését tartaná megfelelőnek
A csapat és a közönség döntő többsége is két arannyal lenne elégedett a szezon végén. Az amerikai játékosok autóvezetési órákat vesznek, Strahinja Milosevic otthon érzi magát- nagy sikere volt a nyílt edzésnek és az ankétnak is.
Szombat délelőtthöz képest szokatlanul nagy volt az iram a Körcsarnokban. A Dragan Alekszics-Jakab Máté- Szarvas Gábor belsőhármas igencsak megdolgoztatta a felnőtt keret játékosait. A pörgős, labda nélküli készségfejlesztő gyakorlatokat ritkán szakította meg „waterbreak”, ekkor tudták pótolni a játékosok a folyadékot. Egy, csak egy legény maradt ülve a vidéken. Kovács Péter irigykedve nézte a lelátóról a csapattársakat, jóllehet a többiek úgy izzadtak, mint a gályarabok, amikor fölveszik az ütközési sebességet.
-Egyáltalán nem sztrájkról van szó. Még a románok elleni Eb-meccsen szenvedtem térdsérülést, részleges keresztszalag-szakadásom van- mondta kissé(?) szomorúan a hátvéd.- Ez persze egyáltalán nem jó hír, olyan nincs, hogy egy sérülés jókor jönne. Ezzel együtt az Európa-bajnokság óriási élmény volt. Két-három hetet kell kihagynom, úgyhogy sajnos a törökök elleni szerdai meccsen sem tudok játszani.
Annak idején az inkvizíció nyilván kevésbé humánus eszközöket alkalmazott, ahogy egy nyilvános edzésen néhány feladat a közönségnek is szól- a foglalkoztatottság hiányára egyetlen Olaj-játékos sem panaszkodhatott. Már ha egyáltalán lett volna plusz energiája a panaszkodásra. De ahogy a nagy Oroszországnak is van határa, az edzés sem tartott az idők végezetéig. Két-háromszáz szurkoló egyre többször és egyre hosszabban tapsolhatott, ha sikerült zsákolással, vagy éppen triplával lezárni egy-egy támadási variációt. Ha viszont valami nem sikerült, úgy Dragan Alekszics különösebb szívfájdalom nélkül rendelte da capo al fine (elejétől a végéig) újra a tételt.
Az edzést követő ankét már inkább adott okot mosolygásra a játékosok részéről is, mint maga a tréning. Egy ifjú hölgyszurkoló a világ legkönnyebben, ugyanakkor legnehezebben megválaszolható kérdésével támadt a csapatkapitányra. Miszerint: „azt szeretném kérdezni Vojától, hogy miért szeretsz Szolnokon játszani?” A válasz sem volt mentes a filozófiai mélységtől: „Mert szeretem Szolnokot!”- szólt a tömör felelet, amelyre természetesen dörgő taps volt a válasz. Egy néző azt kérdezte a csapat amerikai játékosaitól- Kendrick Perrytől, Quincey Fordtól és Tarik Philliptől-, hogy mennyire tetszik nekik a bringázás, lévén a kérdező gyakran látja őket kerékpározni a városban.
-Szerencsére most még nagyon jó az idő, így szívesen biciklizünk- válaszolt a már Körmendről ismerős, az előző szezont az ABA Ligában szereplő macedón Karpos Sokolinál töltő Perry.-Viszont az Egyesült Államokban az automata váltós autók az elterjedtek, nem pedig a manuális váltósak. Úgyhogy időnként autóvezetési leckéket is veszünk.
Az egyenkénti bemutatásnál mindenkinek kijárt a taps. Az átlagnál jóval nagyobb hangorkánt váltott ki Strahinja Milosevic, akinek a sevillai kalandja egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy azt elképzelte.
-Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek. Tényleg úgy érzem, mintha hazatértem volna. Az előző évem nagyon kemény volt, nagyon remélem, hogy idén ezzel a csapattal újra sikeresek tudunk lenni.
Luksa Andric is megkapta a külön neki címkézett kérdést: fog-e idén úgy játszani, ahogy a tavalyi szezon közepén? A válasz is kellőképpen megfontolt és lényegre törő volt: Yes!
Alighanem az utolsóként feltett kérdés foglalkoztatta leginkább a szurkolókat: ki milyen eredménnyel lenne elégedett? A játékosok döntő többsége két arany (bajnokság és Magyar Kupa) megszerzését tartaná megfelelőnek. Báder Márton szakmai igazgató azonban úgy fogalmazott: jó lenne, ha minden visszatérne a régi kerékvágásba- ez gyakorlatilag a hazai duplázással egyenértékű megfogalmazás. És mindenekelőtt nyerjünk szerdán! Természetesen a „minél hosszabb európai kupaszereplés” is az általános válaszok között volt. Szarvas Gábor edző válasza azonban „felülről lógott ki”. Az első, 2002-es kupagyőztes csapat tagja habozás nélkül vágta a kérdésre a „három arany!”- választ. Ladoniczky Zoltán csapatorvos- hivatásából kifolyólag- elősorban gipszmentes szezont vár a csapattól.
Szeptember huszadikán 18 órakor megkezdődik a remélhetőleg több hónapig tartó európai kalandozás. A török Trabzonspor csapatával játszik az Olaj a FIBA Europe Cup selejtezőjének első mérkőzésén. A visszavágó egy héttel később lesz Trabzonban.
A nyilvános edzésről és a szurkolói ankétról készített összefoglalót hétfőn láthatják az Olaj TV honlapján- www.olajtv.hu. Ugyanitt tekinthetik meg a Kovács Péterrel, Polyák Lászlóval és Vojvoda Dáviddal készített interjút is.
Gutai István