Kezdődik a nyolcvanhatodik!
2017. 09. 29.
Az Olaj szombaton Pécsett kezdi meg az idei szezont
Az utóbbi évek legerősebbjének mondják a szakemberek a ma kezdődő férfi kosárlabda-bajnokságot. Amelynek egyik kérdése, hogy a csarnokokban is érződik-e majd a sikeres Európa-bajnoki szereplés okozta felfokozott érdeklődés.
A másik pedig az, hogy a tradicionálisan eredményes klubok közé befér-e valaki. Az viszont biztosra vehető, hogy lesznek sokáig emlékezetes nagy meccsek, kínos bukások, vitára okot adó ítéletek. És az is biztos, hogy nyár elejére lesz egy bajnok...
Az első kosárlabda-bajnokságot 1933-ban írta ki a Magyar Atlétikai Szövetség- a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 1942. november 15-én lett önálló szervezet. A benevezett tíz csapat mindegyike budapesti volt, az egykörös bajnokság végén a Közgazdasági Egyetem AC szerezte meg az aranyérmet. A hőskor elsőszámú csapata az akkori budapesti tömegközlekedési vállalat egyesülete, a BSZKRT volt, amely 1943-ig hét bajnoki címet szerzett.
A sportág Budapest-központúsága gyakorlatilag a nyolcvanas évek közepéig tartott, a Soproni MEFESZ 1950-ben első vidéki csapatként szerzett érmet, harmadik lett. A 33-szoros bajnok Budapesti Honvéd először 1952-ben lett aranyérmes. 1986-ig a csak a katonacsapat, valamint kétszer a Csepel és háromszor a MAFC tudott bajnok lenni.
Az áttörést 1987 hozta meg: a Körmendi Dózsa MTE első vidéki csapatként szerzett aranyérmet úgy, hogy a döntőben a Honvédot verte. Ez egyfajta jeladás is volt, hiszen férfivonalon a kosárlabda egyértelműen a vidéki csapatok felségterülete lett. A Csepel és a Tungsram-Honvéd, majd Danone-Honvéd jóvoltából öt bajnoki cím ugyan jutott Budapestnek, de 1998 óta- a Honvéd bronzérme datálódik erre az évre- nincs főváros dobogós helyezés az A csoportban. Még csapat sem mindig.
A körmendi áttörés óta a Szolnoki Olaj hétszer-, az Alba Fehérvár ötször-, a Paks és a Zalaegerszeg négyszer-négyszer-, a Körmend még kétszer-, a Kaposvár is kétszer-, a Falco pedig egyszer lett az ország legjobbja.
A ma kezdődő, nyolcvanhatodik bajnokság címvédője az Alba Fehérvár. A Debrecen (DEAC) A B-csoport bajnokaként lesz az első osztály tagja. A MAFC ugyan kiesett az előző szezon végeztével, ám mivel a Vasas visszalépett, így a műegyetemisták egyetlen fővárosi csapatként tagjai az A csoportnak.
Amelyben Kelet- Magyarországot öt klub képviseli: a Debrecen, a Szolnoki Olaj KK, a Jászberényi KSE, a Szeged és a Kecskemét. A MAFC budai klubként földrajzi értelemben már Nyugat- Magyarországhoz sorolandó csakúgy, mint a Paks (Atomerőmű), az Alba Fehérvár (Székesfehérvár), a Pécs, a Kaposvár és a nyugati határszél négyese: a Zalaegerszeg (ZTE), a Körmend, a Szombathely (Falco) és a Sopron.
A bajnokság lebonyolítása változatlan. Az alapszakaszban mindenki játszik mindenkivel odahaza és idegenben. Ez huszonhat fordulót jelent. Az így kialakult sorrend alapján az első öt csapat kerül a felsőházi középszakaszba, e klubok már biztos résztvevői lesznek az úgynevezett rájátszásnak (play-off). A felsőházban is oda-visszavágó alapon játszanak egymással a csapatok, ez az alapszakasz után újabb nyolc mérkőzést jelent. A középházi középszakaszban az alapszakasz 6.-10. helyezettjei mennek egy kört, vagyis játszanak újabb nyolc mérkőzést. Az itt szereplő öt csapat közül az első három csatlakozik a felsőház ötöséhez, így alakul ki a bajnoki negyeddöntők párosítása (1.-8., 2.-7., 3.-6., 4.-5.).
Az alsóházi középszakaszban az alapszakasz 11., 12., 13. és 14. helyen végzett csapat játszik egymással, összesen hat-hat mérkőzést. Ennek zárultával a 11. és a 12. számára véget ér a szezon, a 13. és a 14. pedig a kiesés elkerüléséért játszik egymással az egyik fél második győzelméig (play-out).
Gutai István