2018. 12. 07.
NB I. "A", Alapszakasz - 11. forduló
KTE-Duna Aszfalt - Szolnoki Olaj KK 70-71 (22-14, 12-18, 21-27, 15-12)
Kecskemét - Messzi István Sportcsarnok, 1500 néző.
Játékvezetők: Papp Péter, Török Róbert, Mészáros Balázs dr.
KECSKEMÉT: Wittmann 12/3, Green 5, Djerasimovic 11, Dramicanin 17/6, Karahodzic 6.
Csere: Dimic 13, Molnár M. 3, Kucsera 3/3.
Vezetőedző: Forray Gábor.
SZOLNOK: Vojvoda 17/6, Kovács 2, Benke 6, Milosevic 19/6, Andric 11.
Csere: Rowsey 13/9, Tóth 1.
Vezetőedző: Dragan Aleksic. Edzők: Jakab Máté és Szarvas Gábor.
Az eredmény alakulása: 1.p.: 0-2, 4.p.: 8-4, 8.p.: 15-8, 10.p.: 22-14, 13.p.: 25-14, 18.p.: 32-25, 20.p.: 34-32, 22.p.: 36-37, 27.p.: 41-46, 30.p.: 55-59, 33.p.: 59-66, 36.p.: 65-66, 38.p.: 70-68.
Kipontozódott: Wittmann (38.p.).
Pontzuhatagra, látványos játékra aligha lehetett számítani. És nem csak a súlyos sérülése miatt közös megegyezéssel a klubot elhagyó Murphy, valamint a kisebb sérüléssel bajlódó Airington hiánya miatt. Hanem elsősorban azért, mert Kecskeméten évek óta darálós, melós meccseket játszik az Olaj.
Az első kosarat ugyan Andric szerezte, ám a negyed végén kellemetlenül érezhettük magunkat. Támadásaink nem nagyon sikerültek, de a 22 kapott pont sem azt bizonyította, hogy a védekezésünk olajosan extra lett volna. Annak fényében igazán kedvező volt a félidőben mért mínusz kettő, hogy távoli kísérleteinkből csupán egyetlen egy alkalommal találtunk be. A festékben folyamatosan zajló darálás miatt centerből is alig-alig tudtunk hatékonyan dolgozni. A rotációnk is hét emberre szűkült, így pedig bitang nehéz volt az egyébként hozzánk hasonlóan vékony cserelehetőséggel operáló KTE ellen.
A válogatott szünet szemmel láthatóan megtörte az Olaj ritmusát, de küszködött, ha kellett, akkor pedig kínlódott a csapat a győzelem érdekében. Ám kiegyensúlyozott teljesítményt nehezen lehetett felfedezni. Több perces magas színvonalú kosárlabdát rövidzárlat, rosszabb esetben rossz vállalásokban, eladott labdákban megmutatkozó "sötétség" követett. A hektikus mérkőzés hektikus játékvezetői felfogást generált, Kovács Péter, később pedig Strahinja Milosevic kapott technikait. A hazaiak megúszták feddéssel és "a következőnél technikait adok"-kal a reklamálásokat.
A negyedik negyedből alig telt el negyven másodperc, egy 4-0-s etappal ellépett az Olaj, Forray azonnal időt is kért. Vezettünk kilenc ponttal is, de a lélektanilag is fontos plusz 10 pontos különbséget nem tudtuk közé rakni. A KTE pedig tette a dolgát, 61-66-nál Aleksic volt kénytelen eligazítást tartani. Ez sem járt azonban eredménnyel, hiszen kettő perccel a vége előtt átvette a vezetést a KTE. A hajrában is sok volt a hiba, Benke Szilárd azonban roppant fontos duplát ért el, utolsó támadásunkat nem tudtuk kosárral befejezni, a kecskemétiek a győzelemért vezették utolsó támadásukat. Ám valami az egész meccsen gyengén dobó Green vállalta magára az utolsó dobást, amely Kovács Péter védőőrizetében nem ért célba.
Idén is megkínlódott a mindig értékes kecskeméti győzelemért az Olaj.
Forray Gábor: Leginkább a küzdelem dominált ezen a mérkőzésen. A meccset a harmadik negyed elején vesztettük el, amikor faultproblémák miatt felborult a rotációnk. Hiányérzetem van, mert az utolsó három támadásban nem azt csináltuk, amit megbeszéltünk.
Dragan Aleksic: A támadásunk katasztrofális volt. Mindkét csapat nagyon rosszul játszott, lehetett látni a teljesítményünkön, hogy a magyar válogatott játékosok fáradtabban mozogtak, mint amit tőlük megszokhattunk.