2019. 02. 09.
NB I. "A", Alapszakasz - 19. forduló
Szolnoki Olaj KK - Zalakerámia ZTE KK 85-79
Szolnok - Tiszaligeti Sportcsarnok, 1300 néző.
Játékvezetők: Papp Péter, Ádám József, Balogh György.
SZOLNOK: Vojvoda 14/3, Kovács, Strahinja Milosevic 8/3, Nemanja Milosevic 4, Tóth 12.
Csere: Andric 27, Benke 12/3, Rowsey 8.
Vezetőedző: Dragan Aleksic. Edzők: Jakab Máté és Szarvas Gábor.
ZALAEGERSZEG: Ware 12/12, Thompson 24/12, Gulyás 4, Bagó 2, Agafonov 22/3.
Csere: Durázi 7, Kis, Doktor 8/6.
Edző: Bencze Tamás.
Az eredmény alakulása: 1.p.: 2-0, 4.p.: 2-8, 9.p.: 10-20, 10.p.: 17-22, 14.p.: 20-36, 18.p.: 30-48, 20.p.: 35-48, 22.p.: 39-53, 27.p.: 50-58, 30.p.: 57-65, 32.p.: 61-66, 34.p.: 68-66, 39.p.: 83-74.
Kipontozódott: Durázi (38.p.)
Akár könnyű mérkőzésre is számíthattunk volna, hiszen az már korábban eldőlt, hogy a ZTE nem tudja bevetni új légiósát, a Szegedtől igazolt Greent, de az csak a kezdés előtt dőlt el, hogy a belázasodó Szabó Zsolt szolgálataitól is el kell tekintenie Bencze Tamásnak. Az Olajban Jaylin Airingtont leszámítva mindenki a fedélzeten volt.
Amely fedélzet nagyon is ingatagnak tetszett. Fiatal magyar játékosainak vagánysága mellett a dörzsölt Agafonov extra játékára épített a ZTE. Az ukrán center gyorsan összeszedett kilenc pontot, ekkor az Olaj összesen tíznél tartott. A ZTE pedig húsznál. Ware és Thompson bravúrtriplákkal tapsoltatta meg a zalaegerszegi szurkolókat, és lohasztotta természetesen a hazaiakat. A második negyedben is bőven tartott még a zalai lendület, miközben az Olaj félidőre már tíz eladott labdánál járt. És ugyan lehetett elégedetlenkedni a második negyed utáni mínusz tizenhárom miatt, de volt a differencia ennél is nagyobb: kereken húsz pont.
A harmadik negyed közepén a szolnoki játékosok megérkeztek a mérkőzésbe. Az addig pont nélkül álló Vojvoda Dávid szűk tíz perc alatt berámolt tizenkét pontot, mondani sem kell, hogy valamennyi találata nagyon fontos lélektani pillanatban született. A palánk alatt azonban Luska Andric volt az úr. Aki Tóth Ádámmal felváltva szívta el az energiát Agafonov elől. Egyre több lett a támadólepattanónk, egyre kevesebb az eladott labdánk, egyre több a pontunk. A harmadik negyed végi mínusz nyolc már kifejezetten optimista távlatokat nyitott.
Ami be is következett. Belefáradt a magasabb csapásszámba a ZTE, az ilyen helyzetekhez már hozzászokott Olaj pedig megragadta a saját haját és miként az Münchausen báró is megtette, kihúzta magát a mocsárból.
A lefújáskor mindkét fél jó okkal tapsolta meg saját csapatát. A zalaegerszegiek azért, mert minden tiszteletet megérdemlő módon küzdöttek. A szolnokiak pedig azért, mert önmagához mérten pocsék első félidő után nagyon komoly akaraterőről szolgáltatott újabb bizonyítékot.
Dragan Aleksic: Az első félidőben azt gondoltuk, hogy könnyű dolgunk lesz a tartalékos ZTE-vel szemben, nem így történt. A második félidőben szerencsére összeállt a védekezésünk, nem siettettük a játékot, és sikerült jól lepattanóznunk, így szurkolóink biztatásától kísérve megnyertük a találkozót.
Bencze Tamás: A lehetőségeinkhez képest úgy, hogy három játékost kellett pótolnunk, jól helytálltunk Szolnokon, sőt 35 percig győzelmi esélyünk is volt. A záró negyedben sok lepattanót engedtünk a hazaiaknak, akik éltek a felkínált lehetőséggel. Köszönjük közönségünknek, hogy Szolnokra is elkísért és végig biztatott bennünket.