Az én rovatom...

Remek néhány nap van a csapatunk és szurkolóik mögött. Az elmúlt hét péntekén győztünk Fehérváron vendégként, ami mindig ünnep. Most szerdán, mindenszentek napján - a FIBA nem vette figyelembe a keresztény ünnepet - nagy fölénnyel legyőztük az orosz novgorodi csapatot. A győzelmet, azt mondják, nem kell magyarázni, de azért a csarnokban lévő hangulatról lehet beszélni.

Nagyszerű, felemelő érzés kerítette hatalmába a publikumot, és úgy gondolom, a csapatunkat is. Nem volt hibátlan a nyújtott teljesítmény, de egytől egyig mindenki odatette magát, mindenki küzdött, hajtott, elveszett labdát nem ismerve, sikerre éhesen, időnként sziporkázó teljesítményt produkálva kiütötték ellenfelüket.

Nagy élményben részesítették a közönséget, a szurkolókat. Ma itt egy másfajta mérkőzésre van kilátás, de a lendületből nem szabad visszavenni, ott kell folytatni, ahol szerdán abbahagytuk.