Az én rovatom...

Alakul, formálódik a csapatunk. A hazai bajnokságban volt egy botlásunk Sopronban. Aki látta a találkozót, az mondhatja, hogy benne van az ilyen vereség a „pakliban.” Hullámzó még a teljesítményünk, ezt bizonyíthatja a két mérkőzés a Falco ellen. A bajnokin simán sikerült legyőzni hazai riválisunkat, de néhány nap elteltével az Europe Cup sorozatában megszenvedtünk a győzelemért.

E hét szerdáján nagyon közel volt az Olaj gárdája az óriási meglepetéshez Szardínia szigetén, amikor kevés hiányzott, hogy legyőzze a patinás olasz csapatot, a Sassarit. Nem sikerült, és mindig fájó, győztesnek tűnő pozícióból vesztesen elhagyni a pályát. A találkozónak azért volt sok pozitívuma, amely a jövőt illetően biztató. Úgy látszik, hogy csapatunkban irányító poszton szereplő, Andrew Crist Rowsey (0) egyre jobban szerepel, és igazolja ponterősségével jó hírét. Úgy vélem, hogy a többi játékos is kezd jól beilleszkedni, csak idő kérdése, hogy egységes, ütőképes csapatunk legyen. Mutatott játékuk alapján erre minden esélyünk megvan, legalábbis én úgy vélem.